Ismét december, ismét év vége. A napok – hónapok csak múlnak egyik a másik után, lassan az év végéhez érkezünk, a 2019-et 2020-ra cseréljük. Elsuhant egy év, beértek a gyümölcsök, zöldségek és gabonák, az év eleji malacokból hízott disznók cseperedtek, a tavaszi bárányok is nagyot nőttek, megy az élet rendje a megszokott kerékvágásban s eközben eltelik egy esztendő.

Az iskola életében hasonló történések mennek végbe: a három éves lurkóból óvodás lesz, az óvódásból iskolás, az elemis diákból gimnazista, a gimnazistából pedig középiskolás. A gyermekek felcseperedésén lássuk igazán az idő múlását, és döbbenünk rá arra, hogy mi is öregszünk. Ilyenkor év végén az ember kíváncsian tekint vissza a maga mögött hagyott esztendőre és számba veszi munkáját, hogy kiderítse mit sikerült megvalósítani az eltervezettekből és mit nem.

A 2019 -es esztendő az előző évekhez képest egy kicsit nyugodtabban telt el, már ami az iskola igazgatására érvényes. Idén iskolánkat nem rohamozták annyira az inspektorok és az ellenőrök, mint előző években, így a pedagógusi és igazgatói munka is nyugodtabb és gördülékenyebb mederben folyt. A 2019 – 2020-as tanévben is voltak pedagógusi mozgások: egy kollégánk nyugdíjba vonult, két kolléga áthelyezést kért, egy pedig szülési szabadságra ment, helyettük pedig három új kolléga érkezett.

A 2019-2020 -as tanévet 117 diákkal kezdtük meg. Ebből 34 óvodás, 52 elemista és 31 gimnazista. Az iskola összesen 18 személyt foglalkoztat, úgy pedagógust, mint kisegítő személyzetet, ebből 13 helybéli és 5 ingázó (pedagógus).

Mivel az iskolai év szeptembertől augusztusig tart, ezért én az előző tanév második félévéről, a mostani tanévnek pedig az első félévéről, valamint a nyári szünidőről tudok beszélni.  Időrendi sorrendben 2019-ben az iskola életében a következők történtek:

Januárra az óvodánk új bútorral várta az ovisokat, amelyeket előző években pályáztunk a Magyar Államtól, valamint befejeződött a muzsnai óvoda játszóterének telepítése. Voltunk korcsolyázni a városi jégpályára, ebben az évben elmaradt a szánkóverseny az időjárás miatt. Márciusban köszöntöttük a nőket, emlékeztünk és műsorral készültünk az 1848-as forradalomra.

Ebben a hónapban iskolánk egy jelentős adományban részesült, amelyben 23 asztali számítógépet, 34 képernyőt, valamint billentyűzeteket, egereket, fejhallgatókat kapott a kolozsvári SC Ullink SRL informatikai szakcégtől.

Ez az adományozás nem jöhetett volna létre Terebesi Róbert és Terebesi Lóránd odaadása és segítőkészsége nélkül. A támogatónak köszönjük az adományt, a Terebesi testvéreknek pedig mindent, amivel ez a kérés valóra vált.

A Körtövés Közbirtokosság 2019-es évi közgyűlésén 20.000 lejes adományt szavazott meg az iskola javára, amit leltári tárgyakra költhetett el. Ezt az összeget lassan el is költöttük a következőkre: multifunkcionális nyomtató a tanáriba (3400 lej), Stihl márkájú motoros kasza és láncfűrész (1700 lej ill. 1400 lej), alumínium polcrendszer a levéltárnak (4100 lej), padlózat a levéltárnak (500 lej), alumínium létrák 3 db (1200 lej), alumínium talicska, flex, pisztolyfúrú (500 lej), függönyök az elemis osztályoknak és a folyosóra (1100 lej), porszívó az óvodának (650 lej), számítógép hangfalak 5 db (850 lej). A fennmaradó összeget december folyamán költjük el.

Májusban lejártak a II., IV., VI. osztályok nemzeti felmérései, majd ezt követte az iskola másként hét. E hét keretén belül kirándultunk és néhány gyárat meglátogattunk, éspedig: a székelymuzsnai Ramocsa fafeldolgozót, a bogárfalvi Gordon sajtüzemet, valamint kirándultunk a Jézus szíve kilátóhoz, Szinajára a Peleș kastélyhoz és az alsótömösi Hétlétrás vízeséshez.

Az iskola vezetősége, karöltve a helyi tanáccsal, szeretett volna elindítani egy napközi csoportot, hogy a munkába járó szülők dolgát könnyítse, ez végül nem valósult meg a kevés gyermeklétszám miatt.

Júniusban tartottuk a VIII. osztályosok búcsúztatóját, a ballagást, majd egy héttel később a ’18-’19-es tanévnek is búcsút intettünk. Ezt követte a nyolcadikos diákok országos szintfelmérője és elosztása a középiskolákba. A diákok azokba az iskolákba és osztályokba jutottak be amilyen eredményeket produkáltak a szintfelmérőn, és ahogy hozzáálltak a tanuláshoz gimnazista éveik alatt.

Idén nem neveztünk a Legendáriumi karneválra, mivel egy olyan műsorral készültünk az idei falunapra, ami nem passzolt volna a karneváli követelményeknek. Egy olyan műsorral, ami méltó egy ekkora szabású épület felújításnak, mint a kultúrotthoné. És az is lett, mert a Múlt és Jelen egy olyan egyórás előadást nyújtott közönségének, amelyben bemutatta Székelyderzs szokásait a múlttól napjainkig. Aki látta örvendett, hogy láthatta, aki pedig nem, az bánhatja, hogy kihagyta. A gyermekek és a pedagógusok ismét bebizonyították, hogy lehet nagyszerű dolgokat véghezvinni, csak épp akarni kell.

A nyár az iskola szépítésével telt el, ahol minden terem, folyosó, lépcsőház, irodák, tornaterem, könyvtár meszelésen esett át, de előtte a csempekályhákat is lebontottuk. Ezek a kályhák idejüket múlták, ki voltak égve, füstöltek, sok helyen el voltak repedve, egyszóval balesetveszélyesek voltak. Helyettük az Önkormányzat segítségével új fáskandallókat vásároltunk, amíg az iskola központi fűtése megvalósul. A fűtésproblémát még így is részlegesen oldottuk meg, mivel az osztályteremben kandallóval fűteni tűzvédelmi szempontból nem a legideálisabb. A levéltárnál a padlózatot is kicseréltük, mivel az elkorhadt. A muzsnai iskolában és óvodában kisebb javításokat végeztünk.

Szeptember a tanévkezdéssel kezdődött, ahol köszöntöttük a muzsnából érkezett előkészítősöket, bemutattuk az új pedagógusokat, osztálytermeket. A hónap végén az elemisek tartották a Magyar népmese napját különböző vetélkedőkkel.

Októberben korszerűsítettük az iskola videokamera berendezését, bővítettük az internethálózatát annak érdekében, hogy könnyebben lehessen böngészni a világhálón. Csatlakoztunk az új vízhálózatra is.

Idén is volt színházlátogatás a kicsiknek, akik a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor színház gyerekelőadásait tekinthették meg. Ősztől pedig egy néptánc oktató foglalkozik heti egy órában az elemis diákokkal, ahol néptáncot tanulnak. A muzsnai ovisok és elemisták szokásukhoz mérten megtartották a szüreti báljukat, és a Márton napi megemlékezés sem maradt el. A tanár – szülő kirándulást kénytelenek voltunk a második félévre tenni, mivel túl zsúfolt volt az első félév.

Az idei tanévben is pályáztunk a Megyei Tanács által meghírdetett Barangoljunk Székelyföldön programhoz, ahol 4 sikeres pályázatot nyertünk. Ezek mind egy – egy kirándulást jelentenek, ahol a diákok megismerhetik Székelyföld történelmi és kulturális értékeit valamint megtekinthetik a természet csodáit.

A kirándulások a következők voltak: a derzsi elemisek a hargitafürdői Balu – parkba látogattak el, ahol kipróbálhatták a kalandparkot. A muzsnai elemisek Gyimesbükkre kirándultak az Ezeréves határhoz, a derzsi gimnazisták a gyimesfelsőloki Skigyimeshez mentek szórakozni. A negyedik kirándulás a kézdivásárhelyi babamúzeumhoz, Gábor Áron szabadtéri szobrához valamint a Nyergestetőhőz vezetett.

Ebben az évben a diákok sporteseményeken és versenyeken vettek részt Agyagfalván és Nagygalambfalván, vallás versenyen voltak Keresztúron, népdalvetélkedőn Bögözben. Matekversenyen vettek részt az elemis diákok, amelyet helyben kellett lebonyolítani, viszont az eredményeket online kellett elküldeni. Helyesírási versenyen vettek részt a muzsnai elemisek.

A december a Mikulásról és az angyalozásról szól, idén sem maradt el az ajándékcsomagok átadása. Az idei tanév újdonsága pedig az, hogy december 20-án lejár az első félév, így a december utolsó tanítási napján karácsonyi műsorral zárjuk le az első félévet.

Intézményi szinten kezdjük behozni a lemaradásainkat és pótolni a hiányosságainkat. Kezdenek helyére kerülni a kirakós darabjai, ami megnyugtató és egyben örömteli. Látszik, hogy lett egy kis anyagi háttér, így lehet megvalósításokról beszélni, eredményeket felmutatni. Szüksége van ennek az iskolának és ennek a településnek, hogy ne ragadjon le egy szinten. Fontosnak tartom, hogy iskolánk versenyképes maradjon, ami a rendezett környezetet, az anyagi hátteret és az oktatás minőségét jelenti. Eredményt feltételekkel és kondíciókkal lehet felmutatni. Köszönjük azoknak az intézményeknek, cégeknek, egyesületeknek, szülőknek, akik 2019-ben támogattak bennünket, mert nem tették rosszul, tegyék ezentúl is. A gyermekeink, unokáink jelentik számunkra és a közösség számára a jövőt, éppen ezért nem kell sajnálni a belefektetett időt, energiát és pénzt.

Én ezekkel a gondolatokkal búcsúzom a 2019-es esztendőtől és kívánok egy Boldog Új Évet mindnyájunknak.

Dénes Attila – iskolaigazgató (A cikk megjelent a Ramocsa Népe karácsonyi kiadásában)

Képek: János Zsigmond Általános Iskola facebook oldala